Netamin Vegán Omega-3 Algaolaj kapszula 60 db

De mi az a DHA és miért is olyan fontos?

Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavak. Többszörösen telítetlenek, mert kémiai szerkezetük több úgynevezett kettős kötéssel is rendelkezik, és esszenciálisak, azaz nélkülözhetetlenek, mert a szervezetünk nem képes előállítani őket, így megfelelő bevitelükről táplálkozással és táplálékkiegészítéssel kell gondoskodnunk.

Három fő omega-3 típus van: eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA) és alfa-linolénsav (ALA). Az EPA és DHA legjobb forrásai a halak, tengeri herkentyűk, és algák. Az ALA elsősorban növényi forrásokban található meg, például dió, chia mag, lenmag, repceolaj, szójaolaj.

Az omega-3-ak a legtöbbet vizsgált tápanyagok közé tartoznak: emberi szervezetre gyakorolt hatásaikról már több tízezer tudományos publikáció született. Az egyik típusra különösen nagy figyelem irányul, ez pedig nem más, mint a DHA. Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a DHA a legtöbbet kutatott és egészségünk szempontjából legfontosabb omega-3 zsírsav.

A DHA legfontosabb jótékony hatásai

Tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a DHA zsírsav megfelelő mennyiségű bevitele az alábbi kedvező hatásokkal jár:

• Hozzájárul a normál agyműködés fenntartásához. Napi 250 mg DHA bevitele esetén.
• Hozzájárul a normál látás fenntartásához. Napi 250 mg DHA bevitele esetén.
• Az anyai DHA bevitel hozzájárul a magzat és a szoptatott csecsemő agyának és szemének normál fejlődéséhez. Napi 200 mg DHA bevitele esetén, a felnőtteknek ajánlott napi omega-3 zsírsav-bevitel (250 mg DHA és EPA) mellett.

Ezért szükséges DHA-val kiegészíteni a vegetáriánus és vegán étrendet

Számos kutatás foglalkozott már a növényi étrendet követők, azaz a vegetáriánusok és vegánok omega-3-szintjével. Ezek gyakorlatilag mind ugyanarra a konklúzióra jutottak: a vegánok és vegetáriánusok omega-3 bevitele és vérük omega-3 koncentrációja is jelentősen alacsonyabb, mint a mindenevőké, vagyis a halat, húst is fogyasztó embereké.

Egy 659 főn végzett brit kutatás szerint a a vegetáriánusok EPA- és DHA-szintje 30%-kal alacsonyabb, mint a mindenevőké, míg a vegánok EPA-szintje több mint 50%-kal, DHA-szintje csaknem 60%-kal alacsonyabb.

A növényi étrendet követők alacsony DHA-szintje több okra is visszavezethető:

• A növényi ételekben található alfa-linolénsav (ALA) a szervezetben bizonyos mértékben át tud alakulni EPA zsírsavvá, majd DHA-vá. Ez a folyamat azonban rendkívül rossz hatékonyságú: kutatások alapján az ALA 5-21%-ban alakulhat át EPA zsírsavvá, és mindössze 0,5-9%-ban alakulhat át DHA zsírsavvá.
• Az ALA átalakítását a linolsav nevű omega-6 zsírsav magas bevitele akadályozza.4 Ez megtalálható diófélékben, magokban, növényi olajokban (pl. szója, napraforgó, kukorica). A vegetáriánus és vegán étrend nagy arányban tartalmaz linolsavat, átlagosan kb. 10-szer annyit, mint ALA-t, pedig kutatások szerint az ideális linolsav és ALA arány 1:1 és 4:1 között van, ez lenne szükséges az ALA megfelelő átalakításához.
• Az ALA átalakítását enzimek végzik, ezek működéséhez pedig elengedhetetlen például a B3-, B6- és C-vitamin, magnézium, kalcium, szelén, cink és a vas. Sajnos a növényi étrendet követők gyakran hiányt szenvednek több vitaminból és ásványi anyagból is.
• A nemek között is jelentős különbség áll fenn az ALA-átalakítás hatékonyságában. Egy kutatásban a fiatal nőknél 9%, míg a fiatal férfiaknál 0% volt az ALA DHA zsírsavvá történő átalakulása!
• Az életkor is fontos tényező: éveink előrehaladtával jellemzően csökken a szervezet ALA-átalakító képessége, aminek egyenes következménye az alacsonyabb DHA-szint.
• Az egészségügyi állapot miatt is romolhat az ALA átalakítás: kutatások szerint a szükséges enzimek a cukorbetegségben, metabolikus szindrómában, magas vérnyomásban és bizonyos anyagcsere-betegségekben szenvedőknél sem működnek hatékonyan.
• És végezetül az egyéni genetikai adottságaink is meghatározzák, hogy mennyire jól tudja a szervezetünk az ALA zsírsavat átalakítani EPA és DHA zsírsavakká.

A DHA alacsony étrendi bevitele, és az ebből fakadó alacsony DHA-szint, nemcsak a vegetáriánus és vegán étrendet követőknél lehet probléma. A modern nyugati étrend nem tartalmaz sok tengeri élelmiszert, sőt mi magyarok kifejezetten rosszul teljesítünk: halfogyasztásunk fejenként 6,5 kg évente, míg az EU országokban 23-24 kg, de világszinten is 16 kg feletti ez az adat. A DHA étrend-kiegészítővel történő bevitele tehát szinte mindenkinek rendkívül kedvező, azoknak is, akik nem zárják ki a húst étrendjükből! Tökéletes választás, ha nem kedveled a halat és tengeri herkentyűket, de szeretnéd egészségedet széles körűen támogatni, és optimálisabb irányba billenteni szervezetedben az omega-3 és omega-6 zsírsavak arányát.

A DHA zsírsavról a tudományos kutatások tükrében

Agy egészsége

A DHA elképesztően fontos szerepet játszik az agyműködésben: több mint 90%-át adja agyunk omega-3-tartalmának és akár 25%-át a teljes zsírtartalmának. Az agyon belül a memóriához kapcsolódó területekben mutatható ki a legmagasabb DHA koncentráció. A DHA zsírsav fokozza az agy vérellátását, ezzel is támogatva az egészséges agyi funkciókat.

Tudományos kutatások sora jutott arra, hogy az alacsony DHA-szint összefügg a rosszabb szellemi képességekkel, a szellemi hanyatlással, a depresszió, demencia, skizofrénia és Alzheimer-kór megnövekedett kockázatával. A DHA kiegészítővel történő pótlása kutatásokban javította a memóriát, reakcióidőt, tanulást, figyelmet, probléma-megoldást is.

A DHA kiegészítés enyhe szellemi hanyatlásban (mild cognitive impairment – MCI) szenvedő idősebb felnőtteknél a memória, figyelem, mentális állapot, szógördülékenység területén is jelentős javulást eredményezett. De a normális, úgynevezett életkorral összefüggő szellemi hanyatlás esetén is hasznos lehet: kutatások szerint a DHA-szint helyreállításával az idősebb felnőttek kevesebb hibát vétettek a tanulási és emlékezési képességeket mérő teszteken.

Látás egészsége

Az agy mellett a szem is rendkívül magas koncentrációban tartalmaz DHA zsírsavat. A retina egyes részeiben a zsírsejtek 50-70%-a DHA, létfontosságú összetevője a fényt idegi jelekké alakító fotoreceptorok sejthártyáinak. Hiánya a látás romlásához vezethet, mivel csökkenti a szemben található rodopszin nevű fehérje aktivitását, ami a vizuális jelek agyba továbbításáért felel.

Az omega-3 zsírsavakban, és különösen a DHA zsírsavban gazdag étrend támogathatja a retina életkorral összefüggő, éreredetű (vaszkuláris) és idegsejt eredetű (neuronális) betegségei elleni védelmet. Kutatások alapján az omega-3 zsírsavak megfelelő bevitele az egészséges könnytermelést, a szem általános komfortérzetének javítását, a száraz szem szindróma kezelését és megelőzését is segítheti, és az időskori makula degeneráció (AMD) és a zöldhályog (glaukóma) kockázatát is csökkentheti.

Szív- és érrendszer egészsége

Igen nagy számú kutatás jutott arra az eredményre, hogy az omega-3 zsírsavak hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségéhez, állapotának javításához. A DHA a vérzsírokra (trigliceridek, HDL koleszterin), vérlemezke funkcióra, endothel- és érfunkcióra, vérnyomásra, szívizom ingerelhetőségre, és az oxidatív stressz és gyulladás szintjére is jótékonyan hathat.

Egy vizsgálatban a DHA közel kétszer jobban megnövelte az omega-3 indexet, mint az EPA. Az omega-3 index a vér omega-3-szintjét mutatja és magas értéke összefügg a szív- és érrendszeri betegségek, szív- és érrendszeri események (beleértve a hirtelen szívhalál) csökkent kockázatával.

Egy kutatásban a DHA 13,3%-kal csökkentette a vér triglicerid-szintjét – ennek magas szintje a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulásához vezet. 7,6%-kal növelte a „jó” HDL koleszterin szintjét is, ami a szív-érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti. Egy 20 vizsgálatot összegző tanulmány alapján a vérnyomás diasztolés értékét átlagosan 3,1 Hgmm-rel csökkenti. A magas diasztolés vérnyomás növeli a szívroham és stroke kockázatát.

Várandósság, szoptatás, gyermek- és serdülőkor

A DHA egy kritikusan fontos tápanyag magzati és csecsemőkorban: először a köldökzsinóron, majd az anyatejen keresztül jut hozzá a baba. A legtöbb nemzeti és nemzetközi ajánlás is legalább napi 200 mg DHA bevitelét javasolja a terhes és szoptató nőknek.

A DHA nélkülözhetetlen az agy, idegrendszer és szemek egészséges fejlődéséhez: terhesség (különösen az utolsó trimeszter) és születés után felhalmozódik a gyermek agyában és retinájában. A DHA hiánya az agy szerkezetére, működésére, neurokémiai anyagainak mennyiségére is negatív hatással van, vezethet értelmi fogyatékossághoz, csökkent intelligenciához, tanulási zavarokhoz, figyelem- és viselkedési zavarokhoz (ADD/ADHD), látásproblémákhoz.

Az anyai DHA bevitel kutatások szerint az allergiás betegségek kockázatát is csökkentheti.

A magasabb DHA-szinttel rendelkező gyerekek gyakran jobban teljesítenek az iskolában. A DHA szedése a memóriára, tanulási képességre és a viselkedésre is pozitív hatással van. Egy vizsgálat azt is megállapította, hogy serdülőkorú fiataloknál a magasabb DHA-bevitel összefügg a figyelem javulásával, a növényi ételekben található ALA zsírsav esetén azonban nem mutattak ki ilyen összefüggést.

Gyulladáscsökkentés, immunerősítés

Az omega-3 zsírsavak erős gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, megfelelő bevitelük így nagyon hasznosnak bizonyulhat krónikus gyulladással járó állapotok, például ízületi gyulladás, kopás esetén.

Az omega-3 zsíroknak az immunrendszer fejlődésében, és az immunsejtek membránjaiba beépülve azok optimális működésében is kiemelt szerepe van. A szervezet optimális omega-3-szintje nagyon fontos szerepet játszhat az immunrendszer aktivitásának szabályozásában is, hiszen kordában tartja a gyulladásos folyamatokat, melyek az immunválasz részei – ám túl gyengének vagy túl erősnek sem szabad lenniük.

Egy 2020-as vizsgálat kimutatta, hogy a DHA jelentősen hatékonyabb gyulladáscsökkentő, mint az EPA, mivel jóval több gyulladáskeltő fehérjére van gátló hatással.